Kapcsolat

FIRCC.UNIDEB.HU
Copyright © 2013-2014

Tagok, partnerek

A Kutatáskoordinációs Központot a Debreceni Egyetem (DE), az  Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a pályázat futamideje alatt közösen hozza létre a Debreceni Egyetem helyszínén és szervezeti keretei között.

1.  Debreceni Egyetem


A Debreceni Egyetem az ország más integrált felsőoktatási intézményeihez hasonlóan, addig önállóan működő intézmények (újra)egyesítésével és jogutódlásával 2000. január 1-ével jött létre. Történelmi gyökerei visszanyúlnak a Debreceni Református Kollégium alapításáig (1538), amelynek később kialakult három akadémiai tagozatára alapozva jött létre a Debreceni magyar királyi Tudományegyetem, az 1912. évi XXXVI. Törvénycikk alapján. Ezzel a négy és fél évszázados, megszakítás nélküli múlttal ma a Debreceni Egyetem az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye.

Mintegy 21000 nappali és 33000 összes hallgatójával, több mint 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, de 15 karával és 25 doktori iskolájával (mindkét szám az országban a legnagyobb) kétségtelenül a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja. Az oktatómunka, és különösen a kutatómunka minőségét jelzi, hogy az oktatók közel kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik, köztük 30 professzor a Magyar Tudományos Akadémia rendes, vagy levelező tagja.

A sokrétű képzés és a kiváló tudással rendelkező oktatók révén a Debreceni Egyetem Magyarország vezető kutatóegyetemei közé tartozik. Eredményei méltánylásaként 2007-ben elsőként kapta meg a Felsőoktatási Minőségi Díj Arany fokozatú elismerő oklevelet, 2010-ben pedig a Kutató-elitegyetem címet.

A szaktárca évente kiértékelt komplex mutatója szerint (amely a felsőoktatási intézmények teljesítmény-alapú normatív kutatás-támogatásának alapját képezi), legjobb vidéki intézményként kutatási teljesítménye az első három hely valamelyikére jogosítja, az országos teljesítménynek mintegy 14-15 %-át tudhatja magáénak. Ez a kiemelkedő szellemi központ, hatalmas oktatási és K+F kapacitás egyre jelentősebb hatással van a régió gazdasági és társadalmi fejlődésére, kulturális felemelkedésére, egyre nagyobb figyelmet fordít a tudásalapú gazdaság és társadalom igényeinek minél hatékonyabb kiszolgálására, a regionális tudásközpont szerepkör betöltésére.

A graduális és posztgraduális képzés színvonala, a tudományos kutatás eredményei és a doktoranduszképzés, valamint a nemzetközi kapcsolatok jól reprezentálják az intézmény teljesítményét.

A DE hagyományosan erős kapcsolatot ápol az egyetem a Magyar Tudományos Akadémiával, amely – a városban működő Atommagkutató Intézet mellett – kutatócsoportok működését finanszírozza az egyetemen.


2.  Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Villamosmérnöki és Informatikai Kar ( BME VIK )

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Műegyetem, BME) 2011-ben szeptemberében 230-ik tanévét kezdte. Hosszú út vezetett az 1782-ben alapított, a mérnökképzést egyetemi szintre emelő, Európában első polgári mérnökképző intézettől, az egy oktatóval és tízegynéhány hallgatóval alapított Institutum Geometricum-tól a mai, több mint huszonnégyezer hallgatót és több mint ezer oktatót foglalkoztató, jelentős hazai és nemzetközi elismertséggel rendelkező egyetemig. A történet legfontosabb állomásai: A József Ipartanoda (1846), a Joseph Industrieschule (1850), a Joseph Politechnicum (1856), a Királyi József Műegyetem (1871/72-es tanév), a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1934) voltak. 1949-ben jött létre a Budapesti Műszaki Egyetem, amelyet többször átszerveztek. A jelenlegi, nyolc karral működő struktúra 1998-ban alakult ki. Az egyetem mai nevét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet (BME) az intézmény 2000. január 1-óta használja.

A BME , mint a magyar felsőoktatás magas presztízsű intézménye, hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő differenciált, többszintű minőségi oktatást és tudományos képzést, a kutatást, fejlesztést és innovációt, valamint a tudományos minősítést a műszaki- és természettudományokban és a gazdaság- és társadalomtudományok egyes területein.

A BME 2010-ben, mint Magyarország legjelentősebb felsőoktatási intézménye, a mérnöki és üzleti tudományok területén elnyerte a Kutatóegyetemi címet.

Az oktatói/ kutatói létszám 1345, amelynek 61%-a minősített. A hallgatói létszám megközelíti a 25 ezret. A posztgraduális és mesterképzésben mintegy hatezer fő. BME és az MTA tizenhárom akadémiai kutatócsoport létesítéséről kötött megállapodást, a BME doktori iskoláinak száma 14. A BME nemzetközi kapcsolatairól: nemzetközi szerződések, partneregyetemek száma: 206, nemzetközi programokban való részvétel: 10, nemzetközi szervezeti tagság: 15. A BME 29 873 m2 laboratórium területtel rendelkezik

A szakmai fejlődés természetes folyamatait követve oktatásunk a 80-as években kibővült a számítástechnika és számítástudomány témaköreivel, a műszaki informatikával is, ezért 1992-ben az addigi Villamosmérnöki Kar felvette a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) nevet. Mára a BME VIK a hazai informatikai oktatás és kutatás egyik legfontosabb bázisává vált. A VIK tanszékei aktív részt vállalnak kutatás-fejlesztési programokban és igen jelentős munkát végeznek a nemzetközi fórumok által meghirdetett pályázati rendszerekben, valamint szoros kapcsolatot építettek ki hazai, és nemzetközi iparvállalatokkal és kutatóintézetekkel.

BME VIK a hazai villamosmérnöki és informatikai oktatás és kutatás egyik legjelentősebb bázisa, elismert kutató és fejlesztő hely, ahová a világ vezető infokommunikációs vállalatai telepítették laboratóriumaikat. A bejutott hallgatók átlagpontszáma messze kiemelkedik az országos átlagból, valamint a munkáltatói felmérés szerint a diploma presztízse a legmagasabb az országban.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a projekt célkitűzéseihez kapcsolódóan rendelkezésre állnak a kívánt kompetenciák. Ezen kompetenciákat egyrészt az egyes témakörökben eddig is folyó nemzetközi szintű kutatások, másrészt a TDK tevékenység eredményei, illetve a szakkollégiumokban folyó tehetséggondozás bizonyítja.

A BME szoros kapcsolatokat ápol 26 multinacionális céggel, ezen felül több külföldi nagyobb-közepes és több száz hazai vállalkozással. Ezen kapcsolatok egy része a pályázatok nagy számában is megmutatkozik, hiszen az Európai Bizottság által támogatott 6. Kutatási-fejlesztési és Demonstrációs Keretprogramban a BME 121 nyertes projekttel büszkélkedhet, mellyel bekerült a 20 legeredményesebb egyetem közé. A 7. Keretprogramban a BME-nek már 29 projektje fut.

A kutatási területek minőségi fejlesztése, és a hozzájuk kapcsolódó erőforrás-koncentrációt megvalósító korábbi olyan fejlesztések, melyek a felsőoktatási intézményt, mint oktató, kutató-fejlesztő kompetencia központ vonzerejét lényeges hasznosított eredmények révén növelték, az úgynevezett tudásközpont projektek révén valósultak meg. Az egyetemen jelenleg 9 tudásközpont működik, közülük 4 a BME VIK Egyesült Innovációs és Tudásközpont keretei között, szoros kapcsolatban vezető iparvállalatokkal. A tudásközpontok a versenyképesség javításában kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Ezekből kettőt az 1.1. fejezetben ismertettünk (Egyesült Innovációs és Tudásközpont és tagszervezetei – Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont, Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperációs Kutatási Központ, Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont, Mobil Innovációs Központ). Külön meg kell említenünk az ugyancsak az EIT szervezeti keretei között működő Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Irodát, amely szolgáltató szervezetként hidat képez az egyetemi oktatás-kutatás és a piaci igények között.


3.  Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK)

1998 februárjában úttörő kezdeményezés indult útjára a magyar felsőoktatásban, amikor az amerikai Mérnök Kutatási Központok (Engineering Research Centre) mintájára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) az infokommunikáció területén meghatározó ipari cégekkel (mint a Magyar Telekom, Ericsson, Sun Microsystems, Antenna Hungária…) közösen létrehozta az egyesületi formában működő Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központot, röviden az ETIK-et.

Az ETIK célja, hogy az alapító egyetemi tagok és tanszékeik, valamint a csatlakozó ipari tagok között elősegítse a szoros kutatási-fejlesztési együttműködés megvalósítását. Az együttműködés motivációja egy olyan közösség kialakítása, melyben az ipari és egyetemi tagok tapasztalatainak és kompetenciáinak egymást erősítő hatása érvényesül, mely alapvetően a tagok közötti tudástranszferre épül. A tudástranszfer egyrészt az egyetemi kompetenciák kutatás-fejlesztési együttműködésekbe, projektekbe való bevonása révén valósul meg, másrészt az egyetemi szereplők által végzett kutatás-fejlesztés eredményei és az ipar visszajelzései közvetlenül beépülnek az oktatásba.

Az Egyesület szakmai területe a távközlés és az informatika, szakmai kompetenciája az alapító egyetemek közreműködő tanszékei által lefedett infokommunikációs tématerületekre terjed ki. Az infokommunikáció az egyik leggyorsabban fejlődő szakterület, a jövő társadalmának legfontosabb technológiája, alkalmazása a gazdaság és a mindennapi élet mind több területén egyre fontosabb szerepet játszik. Az Egyesület kutató-fejlesztő munkája jelenleg az Internet és a mobil kommunikáció technológiáira és rendszereire, a nagysebességű multimédia hálózatokra és a mobil alkalmazásokra fókuszál, kiemelten kezeli az adat- és médiabányászati eljárásokat, a különféle kommunikációs technológiák és szolgáltatások integrációját.

A szakmai-tudományos célok megvalósítása az ipari partnerek számára közvetlenül megvalósított kutatás-fejlesztési megoldásokat eredményez, az Egyesület törekszik az ipari alkalmazás számára hasznos eredmények szabadalmi oltalom alá vonására. A tagok tájékoztatását, szakmai együttműködését az Egyesület által szervezett szakmai események is segítik.

Az ETIK budapesti regionális működésének kiterjesztése kapcsán jelenleg a Debrecenben működő Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter pártoló tagja, és részt vesz annak szakmai munkájában.


4.  MTA Atommagkutató Intézete (ATOMKI)

A Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete (ATOMKI) fizi­kai kutatóintézet, amely kb. 190 főt foglalkoztat. Ebből közel 100 fő a ku­tató. Alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kuta­tás, amellyel hozzájárul a világban folyó élvonalbeli tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához.

Kutatásait széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerbe ágyazódás, az élvonalbeli kutatóhelyekkel folytatott együttműködés jellemzi. Tevékenységében az alapkuta­tás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak például a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben, az anyagtudományokban, a gyógyászatban és a gyógyszer-kutatásban. Az intézet az MTA felügyelete alá tartozik. Az Atomki a fő tudománymetriai mutatók szerint az MTA természettudományos intézeteinek rangsorában az első helyet foglalja el. Az intézetnek számos hazai és külföldi partnere van. Hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Debreceni Egyetem különböző tanszékeivel, közös kutatások vannak fo­lyamatban mind az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, mind az Agrártudományi Centrum, mind pedig a Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Karának egyes egységeivel. Az ATOMKI komoly szerepet vállal az egyetemi oktatásban, aktivitása kiemelkedő a posztgraduális képzésben, és hagyományos, népszerű rendezvénysorozataival nagy súlyt fektet a tudomány népszerűsítésére. Jelentősek az ATOMKI hazai és határokon átívelő kutatási-oktatási együttműködései is. Az intézet több kutatója vesz részt a Nagyváradi Egyetemen, a Babeş-Bolyai Egyetemen és az Ungvári Egyetemen folyó oktatási tevékenységben is. A széleskörű kapcsolat­rendszerre és a saját erőforrásokra alapozva az ATOMKI-ban nemzetközi szintű multidiszciplináris kutatások folynak sok évtizede a legkülönbözőbb területeken (részecske-és magfizika beleértve a neutronfizikát is, elektronhéj fizika, gyorsítók fejlesztése és alkalmazása, anyagtudomány, kör­nyezettudomány, stb.).Az intézet fő tevékenységi területei: alap-és alkalmazott kutatások folytatása az atommagfiziká­ban, az atomfizikában és a részecskefizikában, alkalmazott kutatások, gyakorlati alkalmazások, módszerek és eszközök fejlesztése. A régióban folyó kutatási, fejlesztési és innovációs aktivitás egyik centruma. Tudásközpont szerepe mellett több országos jelentőségű, EU projekteket is szol­gáló, ún. stratégiai infrastruktúrát üzemeltet, gyorsítóközpontjában összpontosul a kutatási célú magyarországi gyorsítópark túlnyomó része.


5.  Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI)

Az NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Intézet az 1980-as évek második fele óta tartó folyamatos fejlődés eredménye­ként az európai élvonalnak megfelelő színvonalon biztosít elektroni­kus (informatikai) infrastruktúrát a hazai kutatás, fejlesztés, felső-és közoktatás, valamint közgyűjtemények számára. A nemzetközi gya­korlatnak megfelelően ellátja Magyarországon az NREN (National Research and Education Net­work, azaz Nemzeti Kutatási és Oktatási Hálózat) szerepét.

Az Intézet a világ élvonalának megfelelő kutatói számítógéphálózatra és a ráépülő alkalma­zásokra és szolgáltatásokra építve a tudományos kutatás, felsőoktatás, és közgyűjtemények (közel 400 intézmény, több mint 600.000 felhasználó), valamint mindezeken túl 2013 eleje óta egyebek mellett a közoktatás és közkönyvtárak (további közel 5000 intézmény, közel 2 millió felhasználó) számára nyújt legerősebb külföldi versenytársaikéval és egyúttal együttműködő partnereikével azonos színvonalú e-Infrastruktúrát. Az infrastruktúra szolgáltatásai minden szempontból kielégítik a különleges igényeket támasztó, ugyanakkor rendkívüli kölcsönös elő­nyöket kínáló partnerkapcsolatokra is kész felhasználói kör elvárásait.

Az elmúlt évek munkájának eredményeként – elsősorban a hazai fejlesztési projektek kiemelke­dő fejlesztési támogatásának, a rendkívüli előnyöket biztosító össz-európai fejlesztési és üze­meltetési együttműködésnek (egyebek között a hatalmas információsebességet és irdatlan átbocsátóképességet biztosító, egész Európát lefedő közös GÉANT hálózatnak), és nem utolsó sorban az NIIF Intézet különleges felkészültségű és rendkívüli elkötelezettségű munkatársa­inak köszönhetően – a 2000-es évekre kivételes adottságokkal rendelkező e-Infrastruktúra épült ki.

Az óriási információáradat átvitelére képes és ugyanilyen nemzetközi kijáratot is biztosító HBONE+ hálózat – valamint egyebek mellett a rákapcsolódó regionális és lokális infrastruktu­rális részrendszerek, az őket összekapcsoló grid és cloud klaszterek, a szuperszámítástechnika és információtárolás robusztus elosztott rendszerei, a nagytávolságú, sokrésztvevős közös ku­tatást segítő kollaborációs szolgáltatások széles választéka – együtt járul hozzá a hazai e-Inf­rastruktúra nemzetközi színvonalához, az itthoni kutatás-fejlesztés lehetőségeihez, és ezáltal Magyarország innovációs adottságainak ésversenyképességének erősítéséhez.

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program célja egy olyan összehangolt kutatás-fejlesztés-in­novációs program elindítása, amely kapcsolódik a nemzetközi és kiemelten az EU kutatási főirányához és jelentős hatást gyakorol Magyarország technológiai fejlődésére, a gazdaság versenyképességére és a társadalomra is.

További célok:

  • Alapvető célkitűzés a világ élvonalába tartozó K+F+I tevékenység és eredmények
  • Egyes kitörési pontokon vezető szerep betöltése, az erre épülő K+F eredmények, gya­korlati, üzleti hasznosítása
  • A hazai kutatási eredmények nyomon követése, szinergiák keresése
  • Új kutatási irányok indítása
  • Az EU kutatási programokban való részvétel erősítése
  • Felkészülés a Horizon 2020 programban való ere es szereplésre
  • Az egyetemi-akadémiai szféra egymás közti együttműködésének előmozdítása
  • Az egyetemi-akadémiai szféra és a vállalkozások együttműködésének elősegítése